Lélekmentők
Komoly Ottó és a magyar cionista mozgalom embermentő tevékenysége a vészkorszak idején

„Megölte őket a gyűlölet, őrizze emléküket a szeretet.”

 Legyenek ezek a szavak az ő virágaik. Mintegy nyolcvan évvel ezelőtt zajlott a magyar történelem egyik legtragikusabb és legszégyenteljesebb időszaka, ami az első magyarországi gettó felállításával kezdődött.

A magyarországi gettók felállítása után egy hónappal elindultak a vonatok Auschwitz felé többszázezer magyar honfitársunkkal, akiket vittek a "vágóhídra". Többszázezret közülük már a vagonokból kilépve a gázkamrákba küldtek. A holokauszt mintegy félmillió magyar áldozatot követelt.

Magyarország német megszállását követően, 1944 tavaszán sorban jelentek meg a zsidóság jogfosztását célzó rendeletek, közöttük a gettósítást elrendelő jogszabály. A gettósítás eszköz, a valós cél a zsidó lakosság deportálása volt, ami a vidéki zsidóságot illetően két és fél hónap alatt, július elejére meg is valósult. – nyilatkozta elégedetten Baky László, a Belügyminisztérium államtitkára 1944 májusában.

Komoly Ottót, a Magyar Cionista Szövetség, majd 1943-tól a Budapesti Mentőbizottság elnökét 1944 szeptemberében bízta meg Friedrich Born a Nemzetközi Vöröskereszt „A” szekciójának vezetésével. Cionista társaival többezer zsidó embert mentettek meg, gyermekotthonokat működtettek és látták el élelemmel a gettó lakóit. 1945. január elsején a nyilasok elhurcolták és meggyilkolták. Hősiessége, önfeláldozó élete előtt tiszteleg a kiállítás, valamint bemutatja, hogyan vált a nagy hagyományra épülő magyarországi cionizmus széleskörűen elterjedt tömegmozgalommá a második világháború utáni években. 

A kiállítás 2025. április 3-tól 2025. április 10-ig látogatható a Ceglédi SZC Unghváry László Vendéglátóipari Technikum és Szakképző Iskola aulájában.